- kap -
   K - nehézkes, akadályozott
   A - különálló, független
   P - szétterít, szétoszol

[K] nehézkességtől [A] független [P] szétosztás, szétdarabolódás, elfogyás. Amit nem nehéz megszerezni, az elfogy. Jelentései és származékai alapján ez valaminek a külszínével, mint gyengéjével kapcsolatos.
- elkap: a könnyen (legkönnyebben) elérhetőt megszerzi. "Elkapja a karját" - az adott élethelyzetben azért nem a hasát, vagy az orrát, mert a karját tudta legnagyobb biztonsággal megragadni. "Elkapta a verebet" - a vadászó macska sem a legnehezebb falatot szemeli ki.
- ajándékot, adományt, egyebet kap (alap jelentésben): a bőségből áldozat nélkül részesül
- belekap: felszínét megsérti, vagy felszínesen foglalkozik vele
Lásd még: "kapa", "kapar".

- kapa -

A "kap"-ás eszköze.

- kapar -

"kap" + "ar"
[kap]-tól [A] függetlenül működő [R] nagy hatóerő, azaz a gyenge felszínnel nem törődő, azt felsértő, s tovább is hatoló nagy erejű tevékenység. Lehet kaparni a bőrt (erős vakarással), ajtót (kínunkban), festéket (valami tárgyról), földet (az egész felső rétegét megmozgatni akarván), stb.

- kar -
   K - akadályozott
   A - független
   R - nagy hatóerő

[K] nehézkesség [A] -től független [R] nagy hatóerő. Lovon ülő, vagy-is páncélos, vagy birkózó ember könnyen mozgó, nagy erőt képviselő szabad tagja. Lásd még: "kard".

- kard -
   K - akadályozott
   A - független
   R - nagy hatóerő
   D - hiány

[K] nehézkesség [A] -től független [R] nagy hatóerő [D] hiánya. A "kar"-t semmissé tevő tárgyi eszköz.

- kár -
   K - akadályoz
   Á - függetlenné válik, elszármazik
   R - nagy hatóerő

[K] nehézkességéből, lassúságából, akadályozottságából [Á] származó [R] rombolóerő. A hangzói szójelentés nem "szívességet", vagy "apró kérést" sugall, hanem olyat, ami a megkért ember számára kellemetlen, és áldozattal jár - bizony ilyen egy igazi kérés.

- ken -
   K - akadályozott
   E - függeléke
   N - kényszer

[K] lassú, akadályozott [E] függeléke [N] kényszer. A lassút, nehézkest nyomják az utána jövők. Esetleg az alájuk kerül, és végig is tipornak rajta. Mai jelentése kis térben érti ezen utóbbi jelenetet, például: a kés a kenyéren elkeni a vajat. A falra felkeni a festéket. A fára keni az enyvet. Másra keni vétkét - előzőek átvitt értelmű használata. A nehézkesség oka a kényszerítés is lehet - ezt a hangzókkal nem tudjuk egyértelműen meghatározni. Mindenesetre a nehézkesség mindenképpen fennáll a jelenetben, végig.
Eredeti jelentéséhez lásd: angol "can".

- kér -
   K - akadályozott
   É - függelékké válik
   R - nagy hatóerő

[K] lassú, akadályozott [É] -hoz csatlakozó [R] nagy hatóerő. A lemaradtat, lassút erős ráhatással megbíztatja, haladásra, felzárkózásra, ébredésre bírja.

- kérd -
   K - akadályozott
   É - függelékké válik
   R - nagy hatóerő
   D - hiánya

[K] lassú, akadályozott [É] -hoz csatlakozó [R] nagy hatóerő [D] hiánya. A "kér"-ést semmissé, okafogyottá tevő, azt megelőzni akaró dolog.

- kérdez -

[kér] + [d] + [ez]
Sok "kérd"-ből álló dolog.

- kés -
   K - akadályozott
   É - függelékké válik
   S - körbeölel

[K] lassú, akadályozott [É] -hoz csatlakozó [S] átölelés. A megértéshez előbb érdemes a szó igei változatát tekinteni. Lásd: "késik".
Az akadályozó, körbeölelő dolog megoldásának eszköze a "kés", melyet lehet sűrű bozót, eleven akadály, vagy a testen lévő kötelék ellen használni. A körbeölelés miatt a hosszú penge ilyenkor haszontalan.
Érdekes példája az eredeti, igei jelentés főnevesülésének.

- késik -

[kés] + [ik]
[K] akadályozott, nehézkes [É] -hez csatlakozó [S] átölelés, körbesimulás. Sűrű bozót, ellenség, vadak, kötelék, vagy egyéb akadályozó dolog veszi szorosan körül, melyen át kell verekednie magát. Lásd még: "kés".

- kir -
   K - akadályozott, nehézkes
   I - kedve szerint
   R - nagy hatóerő

Elvont gyök, "király" szavunkban. [K] nehézkes, lassú [I] kedve szerint való [R] nagy hatóerő. Az akadályozottnak kedve szerint rendelkezésre álló hatóerő. Emberi hatalom.

- király -

[kir] + [ály]
A "kir"-ság kettéoszlása. Ősi kettős uralkodói rendszerünk nyoma. Tehát a "király" eredetileg nem az egy személyű legfőbb uralkodót, hanem a kétszemélyű legfőbb hatalmat, mint intézményt jelenthette. Ugyanakkor egy több, egyenlő rangú részből álló dolgot nevező szót lehet használni annak egészére, s egyetlen tagjára egyaránt. Például: íz ("kedvéhez idomuló sokaság" az étel esetében, de "egy ízem nem kívánja", vagy a nádszál egy íze, két bütyök közti darabja), kártya (egy teljes pakli, vagy egyetlen lap). Így másodlagos jelentésben illethető "király"-ként a "király"-ság egyik, vagy másik tagja is egyenként.

- kor -
   K - akadályozott
   O - mindenütt
   R - nagy hatóerő

[K] nehézkes [O] mindenütt [R] nagy, kiszorító hatóerő. Lassú, de ellenállhatatlan, mindent átrendező, mindenhol ható erő. Mondhatnánk: "az idő vasfoga".

- korh -
   K - akadályozott
   O - mindenütt
   R - nagy hatóerő
   H - semmiség

"kor" + "h". "Az idő vasfoga" jelentéktelen. Elvont gyök "korhad", "korhol" szavainkban.

- korhad -
   K - akadályozott
   O - mindenütt
   R - nagy hatóerő
   H - semmiség
   A - független
   D - hiány

"kor" + "h" + "ad".

- korom -
   K - akadályozott
   O - mindenütt
   R - nagy hatóerő
   O - mindenütt
   M - belső tartalom

"kor" + "om"
A [kor] tűztér szelelő nyílását (legelőbb) eldugító [om] felgyülemlett, már mindenütt levő belső tartalom.

- korsó -
   K - akadályozott
   O - mindenütt
   R - nagy hatóerő
   S - körbeölel
   Ó - mindenhová

"kor" + "só"
"Kor" (itt): akadályozottsága miatt mindenütt nagy hatóerőt fejt ki. Itt: tűzhely belsejében összegyűlő hő. A tűzhelybe, mellé/köré tett, a hőt szigetelő, vagy könnyen kihűlő nagy füllel ellátott melegítő edény. Bár a söröskorsó inkább jó, ha hideg, de formája régi használatának módját őrzi. Lásd még: "-só,-ső".

- kosz -
   K - akadályozott
   O - teljes egészén
   Sz - áthatol

[K] nehézkesen [O] mindenütt [Sz] áthatol. Árkon-bokron, tökön-paszúlyon keresztül. Ekkor lesz "kosz"-os az ember.
Tükör-gyökpárja: "szok".

- kór -
   K - nehézkesség, akadályozottság
   Ó - mindenhová, elterjed
   R - nagy hatóerő

[K] akadályozottság [Ó] mindenhová terjed, [R] nagy hatóerővel (itt: rombolóerővel) bír. Hasonló képpen: járvány.

- köd -
   K - nehézkes
   Ö - körülötte
   D - hiány

[K] nehézkes a haladása, mert [Ö] körös-körül [D] nem lát semmit.

- köp -
   K - nehézkes
   Ö - körülötte
   P - szétterít

[K] ami a rágásban akadályoz [Ö] összegyűjtöm, és [P] kiköpöm a számból. Eredetileg nem azonos a "pök" szóval! Lásd: "pök".

- kő -
   K - nehézkesség
   Ő - köré gyűlik

Melynek elmozdítása [K] nehézkes, több ember [Ő] összegyűlése kell hozzá.
Mondhatni így is: "Menni kő!", azaz nehéz az indulás - több ember moccanása kell hozzá.