Magyar szótár

- Á -

- ád -
   Á - elszármazik
   D - üresség, hiány

[Á] elszármazik, [D] hiány: az elszármazás után hiány áll elő. Odaadja másnak, ami előtte neki volt/övé volt. Más a jelentésárnyalat, mint az "ad" esetén.

- ál -
   Á - elszármazik
   L - öntevékeny életerő

[Á] elszármazik (itt: elhagy), [L] és önállóan folytatja útját. "Kifelé áll a szekere rúdja." "Fél lábbal már az ajtóban." Akire nem lehet számítani. Mai "nem valós, nem igazi" jelentése erre épül.

- áll -
   Á - elszármazik
   LL - öntevékeny életerővé válás útján van

Igei jelentése: "ál"-ás előtt van, vagy inkább "ál"-ásban van. A különválva folytatott élet sokszor nagy áldozattal jár, mely belső tusakodást vonz. A többiek haladnak, de ő vívódásai miatt megtorpan és tétovázik, mielőtt kilépve a sorból saját útjára térne. Így érthető, hogy az "áll"-ás miért jelent mozgást az egyhelyben toporgás helyett, méghozzá valamitől eltérő irányú mozgást a következő kifejezésekben: "eláll tőle", "odébbáll", "nekiáll", "átáll".
Főnévi jelentése: testünk azon része, melyet "áll"-ás közben, nagy tusakodó gondolkodásunkban gyürkölészünk.

- ály -
   Á - elszármazik
   Ly - kettéosztás

[Á] függetlenedik, [Ly] kettéosztássá. Kettéosztás, kettéválás lesz belőle. Valami okán két részre válik.

- át -
   Á - elszármazik, függetlenné válik
   T - rögzít

[Á] függetlenné válik, [T] rögzít. Eltávolítja, és ebben rögzíti. Pl.: átdob a kerítésen: nem kell neki, és nem is akar róla tudni többé. "Átdob" ás "általdob" nem azonos.