- baj -
B - elszabadul
A - független
J - visszatart, elfed
[B] elszabadulás, kitörés [A] -től független [J] visszatartás. A visszafogás független az elszabadulástól, tehát nem tölti be szerepét. Ez veszélyes, "baj", mert ilyenkor hamarosan elszabadulás várható.
Tükör-gyökpárja: "jab".
|
- Bábel -
B - elszabadul
Á - elszármazik
B - elszabadul
E - függeléke
L - öntevékeny életerő
[báb] + [el]. [B] elszabadulás [Á] -tól függetlenné váló [B] elszabadulás. |
- bán -
B - elszabadul
Á - elszármazik
N - kényszer
[B] elszabadulás (itt: kihágás, a rendből való kitörés), [Á] -ból, [N] kényszer válik, tehát kihágása után szembesül/szembenéz a következményekkel. Angol nyelvi megfelelője, a "ban" (átok, kiátkozás, kitiltás, betilt, kiközösít, megtilt), és a magyar "bánt" szó jelentése arra enged következtetni, hogy ez a kényszer a kiközösítés. Valószínűleg ide kapcsolható többek közt a "banda", "bandita", "banális", "orbán" és "urbán" szó is.
- "bán" főnévi jelentése, a CzF. szócikkét is idevéve: egy ítélő, végrehajtó joggal is felruházott vezetői tisztség lehetett egykor.
|
- bánat -
Bán + at. Az "at" gyök működéséből adódóan: igaz, hogy már nem kéne, hogy legyen a "bán"-ás állapotában, de ő még mindig benne érzi magát, vagy nem is jut eszébe kilépni belőle - belerögzült. Kiközösítve érzi magát, és ez szomorúságot okoz. Innen mai jelentése. |
- bánik -
Bán + ik. Az "ik" gyök működéséből adódóan: meggondoltan "bán" -> gondosan ítél -> alaposan kivizsgál. Mai jelentése: "foglalkozik vele". "Jól/rosszul bánik vele." Az "elbánik vele" megítélésem szerint inkább lenne így helyes: "elbán vele". A "bán" szónak van egy ehhez kapcsolódó főnévi jelentése is az igei mellett. Lásd: "bán". |
- bánt -
"Bán"-áshoz köt. Manapság általában gyermekekkel kapcsolatban használjuk e szót. Játékuk közben a felnőtt időnként rájuk kell szóljon: "Ne bántsd!". Ilyen bántás sokszor azért történik, mert egyik gyermek a másikat el akarja távolítani a közös játékból (ki akarja zárni), és ezt ütleggel éri el, minek utána a kiközösített otthagyván a társaságot a felnőtthöz menve panaszkodik: "Bánt!". Innen jön a mai "ver" jelentésérzet. |
- bodag -
B - elszabadul
O - mindenütt
D - üresség
A - független
G - megmarad
Jelentése:
-
CzF: "bodag, bodak: Kenyérsütéskor a teknő oldalairól levakart tésztából csinált vakarcsféle sütemény."
-
Kedves ismerősöm szerint: "Megkeletlen tészta kisülve."
"bod" + "ag"
[bod] elszabadul, mindenütt üresség: a megkelt tészta képe; [ag]: [A] valamitől független, [G] megmaradás/teljesség, tehát "bod"-tól, azaz megkeléstől független megmaradás. Ebből következően a CzF által írt jelentés másodlagos. Csodás szerencse, hogy az életből megtudott jelentéssel találkoztam először, mert ha a szótár szerinti jelentést akartam volna összehozni a hangzói szójelentéssel, valószínűleg sok idő kellett volna, amíg eljutok a keletlen tészta gondolatáig. |
- bő -
B - elszabadul
Ő - kis helyre, messziről összetart
[B] elszabadul (kitör, elhagyja), de [Ő] visszatér. Akár a tékozló fiú, vagy a világgáment.
|
- buk -
B - elszabadul
U - mélyben
K - nehézkes, lassú
[B] elszabadulás [U] mélyben [K] lassú. Érzésem szerint elsősorban lovakkal, vagy azokhoz kapcsolódóan csatával kapcsolatos szó. Általam vélt jelentése: a ló elszabadul (nagy rohanásában megbotlik), lovasa leesik, aki pedig kénytelen odalent saját lábán tovább haladni. Ik-es változata használatos: "bukik".
Lásd még: angol "book". |
- bú -
B - elszabadul
Ú - mélyre, mélyül, hullik
[B] elszabadul (a könny), és [Ú] aláhullik.
|
- bűn -
B - elszabadul
Ű - előbújik
N - kényszer
[B] elszabadulás (itt: kihágás, a rendből való kitörés), [Ű] előbújik (kiderül), [N] kényszer (következmények)
A kereszténységből kiábrándult magyarok egy része ősi vallásunk után kutatva állítja, hogy annak neve "bűn", "büün", "büűn" volt, és a betörő kereszténység árnyékában művelt ősvallás volt a "bűn", a "bűnös tevékenység". Ezért a mai "bűn" szó helyett a "vét" szót és származékait (vétek, vétség) használják. Egy adott hangzói szójelentést lehetséges több, akár egymással ellenkező fogalomhoz is kapcsolni. Így elképzelhető, hogy erkölcsi, szellemi vagy vallási értelemben jó dolgot is jelenthet a "bűn" szó. Azonban az én meglátásom, hangzóértelmes szófejtésem szerinti jelentése régen, a kereszténység előtt is a mai volt, tehát rossz dolgot jelentett. A "vét" és származékai kicsit más jellegűek. Lásd: ott. |
|
|